Tudom, tudom. Lerágott csont. Rengeteg blogon olvastam róla vélemény, de én csak tegnap tudtam este megnézni.
 Őszintén, féltem, hogy egy rémes részt kapunk, ugyanis egy kisebb szünetet hagytak nekünk, és most "vissza kellett térniük", valamint a sorozatok 70%-a keserves jelenetekkel rukkol elő - személy szerint a Pretty Little Liars visszatérésével sem voltam megelégedve -, de a The Walking Dead szerencsére nem tartozott közéjük.

S P O I L E R ! !

 Kezdjük azzal, hogy a szünet előtti jelenet is sugallta, hogy valami probléma lesz, ugyanis a kis Sam az anyukáját szólítgatta, miközben a járkálók között sétáltak. Kicsit sajnáltam, hogy nem ennek a jelenetnek a folytatásával kezdődött a 9. epizód, de akkor már egyből lelőtték volna a poént. - A nyitójelenetet rendkívül fölöslegesnek tartom. Az időt ki kellett tölteniük. - 
 Térjünk ki Judith-ra. Értem én, kell egy amolyan gyenge láncszem, akiért izgulhatunk, mivel ő egy élő bomba. Vajon mikor sír fel? Mikor kelti fel a járkálók figyelmét? De én nem hiszem el, hogy ez a gyerek sohasem sír. Ez az egy dolog, ami kiakaszt vele kapcsolatban.
 A W jelölésű férfi - a nevére nem emlékszem, kérlek ne kövezzetek meg - magával viszi Denise-t. Érdekelt, hogy ennek mi lesz a vége, és izgultam is érte, mert egy kedvelt, ártatlan lányról van szó, aki mégiscsak az embereken segít az Isten szerelmére. Teljesen abban a hitben voltam, hogy fel fogja áldozni, és majd a gonosz megmenekül. Meg is lepett, hogy az esemény végén már-már mondhatni meg is kedvelte, és visszament érte, amikor látta, hogy bajban volt, de Carol néni persze lelőtte. Azért megsajnáltam, mert kezdtem kedvelni. 
 Carol. Miért van mindig ott mindenhol? Ő mindig lát és hall mindent. Ez eléggé bosszantó.
 A 17. percben Sam megtorpan, és elkezd beszélni, félni, amire persze a járkálók felfigyelnek. A csoda az lett volna, ha túléli. Azt megsúgom nektek, hogy Sam és Ron az idegeimre mentek. Értük nem fájt a szívem. 

Ellentétben a gyönyörű anyukájukkal, Jessie-vel. Annyira szurkoltam Rick-nek és neki, hogy összejjjenek...
 A nagy csattanó. Ron-t Michonne leszúrja, meghal, de még egyszer meghúzza a ravaszt, és a mi szeretett főhősünk, Carl megsérült. ÉS IGEN. A sorozat megdöntött egy hatalmas klisét, miszerint a főhősnek semmi baja sem eshet, és mindent túlél. - Az utóbbi még él. A rész végén Carl életjelet mutat, miszerint megszorítja apja kezét. - Én nagyon örültem, hogy a TWD megtett egy ilyen hatalmas és merész lépést. Persze sajnálom Carlt, de mégis örülök, mert kiszámíthatatlaná vált az egész rész.
 Márcsak két nagyobb jelenet van hátra. Az egyik Glenn, amint szintén majdnem meghal, de mivel már volt egy nagy felzendülés, amikor a levegőben hagyták lógni, hogy Glenn él-e vagy sem, még egyszer nem lőhették el ezt a "poént". Mindenki él és virul. A másik, amikor Rick-re rájön az adrenalin roham és valahogy le kell vezetnie, ezért gondol egyet és ki megy öldökölni. De most komolyan. Ez az ember mit gondolt? Majd egyedül elbánik mindegyikkel? Persze maga az elv jó. Kimegy még pár srác, hogy fedezzék őt, utána mindenki csatlakozik hozzájuk, és mivel eddig még sosem szálltak velük szembe, úgy érezték itt az ideje. Persze elég abszurdnak tartom, hogy 15-20 ember simán lever több ezer járkálót, de ez egy sorozat...

Mindent egybevéve én nagyon elégedett vagyok a résszel és csak így tovább TWD. 

 Megkaptam az első díjamat - vagyis a blog kapta - Annától, az Anna in the mirror szerzőjétől. A Liebster Award egy internetes vándordíj, amit bloggerek adnak bloggereknek, amelynek célja, hogy minél több blog és blogger legyen "felfedezve".
 A díj mellé tartozik pár szabály is:
× Köszönd meg a bloggernek, aki jelölt téged még a poszt elején, és jelöld meg.
× Jelölj maximum 11 bloggert a díjra, és jelöld meg őket.
× Válaszolj a jelölő blogger kérdéseire.
× Írj 11 érdekes tényt magadról, hogy az olvasóid jobban megismerhessenek.
× Tegyél fel 11 kérdést a te jelölt bloggereid számára, amit majd nekik kell megválaszolniuk.

Kérdések-Válaszok:

Mióta írod a blogot? Miért kezdtél bele?
 Már régen is blogoltam, persze akkor még nagyon fiatal voltam - kb. 13 éves -, és annyira komolyan sem vettem. Azonban most újra november 10-én kezdtem el. Fogalmam sincs miért. Talán unatkoztam itthon és jó ötletnek tűnt újra belevágni.

Honnan jön a blog címe?
 Ez egy jó kérdés. Én sem tudom. Mindenképp valami egyedit, szám nélkülit akartam, de olyat, ami jól is hangzik. A Vogue egy nagyon kedvelt újság a külföldiek körében. A sima Vogue cím már foglalt volt, így lett Vogue and Vogue.

Mik a terveid a jövőben a bloggal?
 Előreláthatólag nincs olyan tervem, hogy melyik évben és melyik nap fog bezárni. Amíg lesz rá időm, amíg szeretem ezt csinálni működni fog. De mindenképp még be szeretnék szerezni egy kamerát, amivel minőségi képeket készíthetek, hogy saját képeket tudjak ide feltenni.

"Civilben" mivel foglalkozol?
 Középiskolába járok, még tanuló vagyok.

Mit tartasz magadban a legkülönlegesebbnek?
 Hogy őszinte legyek, semmit. Viszont nagyon szeretem a gödröcskéimet.

Mi a legnagyobb dolog amit eddig elértél, amire a legbüszkébb vagy?
 Amióta van telefonom, laptopom, az összeset saját pénzből vettem. Sosem kaptam elektronikai dolgokat a szüleimtől. Erre viszonylag büszke vagyok, ugyanis a baráti körömben mindenki csak úgy kapja ezeket a dolgokat, amíg én gyűjtök rájuk. Például most fogok venni egy kis robogót szintén saját pénzből. 

Mit fejlesztenél a blogodon?
 Nagyon sok mindent. A külsőt és a posztok hosszát. - Természetesen most nem jut eszembe hirtelen több, de tudom, hogy mindig fejlesztésre szorul, és sosem vagyok vele 100%-osan elégedett - És mindenképp bevezetném, hogy melyik napokon és hány órakor posztoljak, ugyani az olvasóimnak is könnyebb lenne a rendszer miatt,

Van különcséged? Mi az?
 Erre talán a betegségemet tudom mondani, ugyanis közeli baráti körben én vagyok ezzel az egyedüli.

Milyen lenne egy napod, ha szabadjára engednéd a képzeletedet?  Mit álmodnál magadnak?
 Mindenképp külföldön lennék. New York, Párizs, Los Angeles... Kipróbálnám a lehető legtöbb extrém sportot és a legkülönlegesebb ételeket. Ha aznap minden ingyen lenne, telegyűjteném magam Apple cuccokkal.

Honnan merítesz inspirációt?
 A legtöbb esetben vagy este vagy reggel, amikor kipattan a szemem, akkor jönnek az ihletek, de ha valami konkrétat kéne mondani, akkor a Pinterest nevű alkalmazásból.

Szerinted mi segíti inkább az ember fejlődését? A kihívások, a pozitív visszajelzés a kritikák vagy valami más?
 A kihívások és a kritikák. A kihívások azért, mert akkor új dolgokkal kell "megküzdened" más módon, ami a kreativitást is fejlesztené. A kritikák pedig azért, mert akkor tudod, hogy mi az amin változtatnod kell, vagy mi az, ami fejlesztésre szorul.

11 tény magamról:

1. Nagyon gyorsan nő a hajam.
2. Kisebb koromban évekig versenyúsztam. Később szinkronúsztam.
3. Szemüveges vagyok, de kontaktlencsét viselek.
4. A hajam nem göndör, nagyon enyhén hullámos, de azért vasalom, hogy "lelapuljon", ugyanis nagyon száll.
5. A kedvenc kutyafajtám a Husky és az Újfullandi. 
6. A leghosszabb idő, amit kórházban töltöttem 3 hét volt.
7. Ha rendelek egy terméket - mondjuk ajakbalzsam - akkor nagyon várom, hogy megérkezzen, de 2 nap után már azt várom, hogy elfogyjon. Nem tudom miért.
8. Utálom, ha a papírpénz össze van hajtva/gyűrve.
9. Külföldön szeretnék egyetemre járni.
10. Sok dolog van, ami magamon idegesít, de másokon nem zavar/észre sem veszem.
11. Nagyon jó nyelvérzékem van, 3 nyelven beszélek/tanulok, de még szeretnék mellé 2-3at megtanulni. - funfact: kiskoromban tolmács szerettem volna lenni 6 nyelven -

11 kérdésem:

1. Szoktál olvasni? Ha igen, mi a kedvenc könyved? Ha nem, akkor miért nem?
2. Nézel youtuben videókat? Ha igen, milyeneket, esetleg melyik Youtubert?
3. Meg vagy elégedve magaddal? Mint külsőleg mint belsőleg.
4. Mi a kedvenc állatod? Ha valami különleges, volt már esélyed találkozni is eggyel?
5. Van e olyan tárgyad, ami nélkül nem tudnál élni? És miért az?
6. Ha sminkeled magad. Csak 2 terméket használhatnál, melyikek lennének azok?
7. Miért az a blogod neve ami?
8. Mi a legfurcsább dolog, amit valaha ettél?
9. Miért kezdted el a blogolást?
10. Ha lenne bármilyen szupererőd, mi lenne az és miért?
11. Van kedvenc bloggered? Ha igen, ki az?

Jelöltjeim:

1. Panka's Beauty
2. Life of Peam
3. Róka
4. Ninaa
5. Teo
6. Emily
7. Ayleen
8. Auluna
9. Saga
10. Lizzy
11. Bóca

 Az internetes vásárlás már elég elterjedt az egész világon, azonban Magyarországon még nem annyira "trendi". A magyarokkal szemben az amerikaiak már lassan mindent az interneten keresztül vásárolnak, amíg mi, itthon egyenlőre csak apróságokat. 
 Erről a témáról már nagyon rég szerettem volna írni, mert ez napjainkban szerintem egy igen fontos és meghatározó dolog.
 Én, személy szerint imádok az internetről vásárolni - mondhatni függő vagyok - de még nem mentem el a nagyobb összegekig. Egyelőre a legnagyobb dolog amit rendeltem, egy 10.000 forintos bőrdzseki volt - internetes vásárlás hátrányaként tovább is kellett adnom méretproblémák miatt -.
 Magyar és külföldi youtubereknél is láthatjuk, hogy milyen bátran rendelnek mindenféle dolgokat, de mindig szinte ugyanarról a portálról. Bizony, ugyanis rendelni sem mindegy, hogy honnan rendelünk.
 Szerény személyem leginkább eBay-ről rendel, de volt már alkalmam Aliexpress-ről is magamévá tenni néhány dolgot. Persze próbálok nézelődni más, kevésbé ismert honlapokon is, mint például SheIn, Wish, NewDress, NewFrog ésatöbbi. 

 Mi van ha nem érkezik meg a termék?
Nos, mivel ezek a kínai oldalak tömegszámban gyártják a termékeket, nyugodtan írj az eladónak egy e-mailt, amiben leírod a problémáidat és újraküldik, ugyanis nekik jobban megéri, minthogy adsz nekik egy negatív véleményt a posztjuk alá, mert akkor logikus, hogy több vásrlót veszítenek. - Ugyan ez alkalmazható, ha a termék hibásan érkezik -

 Fizetés?
A legtöbb oldalon PayPal-val kell fizetni, vagyis bankkártyával. Viszont ha jól tudom, eBayen van egy olyan "rendszer", ha nem érkezik meg a termék, és egyből írsz az eBay-nek, akkor visszautalják a pénzt. - Ebben nem vagyok biztos, erre nem volt még példa a baráti körömben, de ha nem így van, akkor azt jelezzétek nekem mindenképp - 

 Mit lehet rendelni?
Mindent. De tényleg. A legjobban fogyott termékek nyilván az apróságok, mint például a telefontok, ékszerek, pólók, kabátok. Azonban amikor unatkozok elkezdek beírni valamit a keresőbe, és amit kiad arra rénézek, és láttam, hogy még Iskola Buszt is lehet rendelni, szóval ha szükséged lenne egyre, ne habozz, még abból is van bőven választék. 

 Előnyei?
Nem kell sorban állnod, percek alatt meg tudod rendelni, bő választék - különböző árak, otthonról is intézhető...soroljam még?

 Hátrányai?
Csak két dolgot tudnék ide sorolni. Az egyik a mérethiba. Ez ruhák és gyűrűk esetén elég gyakori, hiába vannak megadva a méretek, ugyanis az EU méretek teljesen másak. Ebbe be kell vállalni egy kis rizikót, de úgy gondolom, hogy néhány ruhadarab nevetségesen olcsó, így meg lehet próbálni. Maximum tovább adod. A másik, hogy nem azonnal lesz nálad. Minden terméknek már a szállítási ideje, de általában 2-4 hét, bár sajnos van amikor akár 8 hétre is elhúzódhat.

 Egy szó mint száz, és teljesen mellette állok, hála Istennek, még nem volt negatív tapasztalatom vele. Ti szoktatok internetről rendelni? Ha igen, miket?

U.I.: Már a blognak van hivatalos Facebook oldala is. Lájkolni ér. >> KATT IDE <<

Kedves ki olvasóim! Mától létezik a blognak egy facebook oldala, amire minden féle információt (esetleg játékot?) is megtalálhattok. Lájkolni ér 

 Rendkívül sok olyan hülyeségem van, amik másoknak furcsának tűnhetnek, de nekem "meghatározza" az életemet. Gondoltam most összegyűjtöm nektek a top 5-öt.

1. A papírpénz ha össze van hajtogatva, attól rosszul vagyok. Csak és kizárólag "simán, egyenesen" szeretem.

2. Az ágyamon mindig van egy pokróc, ugyanis nem szeretem ha valaki piszkosan ül rá, vagy a piszkos táskáját ráteszi - jelen esetben én..-. Csakis fürdés után lehet ott lenni.

3. Kézmosás. Ha nem mosok kezet ha hazaértem, úgy érzem mintha egy nagy kesztyű lenne rajtam és utálom ezt az érzést.

4. Két naponta hajat kell mosnom, különben úgy érzem, hogy elhanyagolom magam. - ne kérdezzétek, én sem értem - 

5. Nem tudom elképzelni az életem úgy, hogy ne menjek egyetemre. Ha nem mennék, úgy érezném, hogy nem vagyok teljes ember. Az, hogy miért érzem így, énsem tudom.